Myro

13. szülinapomra a szüleim egy kis tacskó kutyussal leptek meg. Olyan pici volt, hogy elfért a tenyeremben. Ránéztem és tudtam, hogy ő egy különleges kutya. Ezért különleges név kellett neki. Nekem a Mylo nagyon tetszett, de egy pár ismerősömnek úgy hívják a kutyáját, és az úgy nem lett volna egyedi. Ebből jött a fura név amit egyik orvos sem tud rendesen leírni: Myro
Kezdetben ébren töltöttem az éjszakát, mert elég időbe telt megszokni a furcsa szokásait.  De ahogy nődögélt egyre kevesebb baj volt vele. Nagyon megszerettem. Most már 10 hónapos és nagyon sok mindent megtanult. Tud ülni, pacsit adni, feküdni, pitizni, hemperegni, és hamarosan a labdát is vissza fogja tudni hozni.

Egyik nap borzalmas dolog történt. Kiengedtük az udvarra...nagyon szeret csavarogni ezért a kerítés minden rését elreteszeltük. De az egyik helyről kijött, ő pedig már lépett is le. Amikor anyukámmal elindultunk, hogy megkeressük , ő az egyik irányba indult, én meg a másikba. Már a falu másik felén jártam, amikor anyukám idegesen hívott fel, hogy azonnal menjek haza, mert megtalálta, Tiszta véres lábbal hazavonszolta magát  a kapunk elé. Futottam hazáig és ültünk is be a kocsiba, és mentünk az állatorvoshoz. Ez vasárnap történt így a dokit úgy kellett behívni. Két órás bajlódás után , kinyögték, hogy bent kell tartani, mert csak másnap tudják megröntgenezni. Fájó szívvel otthagytuk . További két napot kellett várnunk, hogy kiderüljön mi is a baj. Én aznap nem is tudtam figyelni a suliban, ingerült és szomorú voltam. Mikor telefonon felhívtuk az állatkórházat, kiderült, hogy az egyik lábában ínszalag szakadás van a másik lába pedig szilánkosra tört. Műtétre volt szükség. Nagyon szorítottam a kutyámért, de persze megfordult a fejemben az is, hogy mi van ha nem tudják rendbe hozni. Szerencsére nem így lett. Ma már itthon van, és nehezen de gondját viselem szegénynek. A lába csavarozva vannak, és nagyon nehezen jár. De biztos vagyok benne, hogy amilyen erős kutya, meg fog gyógyulni! <3

Egyetlen pozitívum, hogy a barátaimra ebbe a helyzetben is számíthattam. Klaudia volt az aki először érdeklődött hogy mi van a kutyussal utána pedig Szonja.Márk pedig ahogy megtudta, nem számított hogy este fél kilenc van átjött és megnyugtatott. Egyedül neki sikerült megoldania, hogy ne sírjak.
És az egyik barátom, akivel most csúnyán összevesztem, végig bátorított, hogy meg fog gyógyulni. Mindannyiuknak nagyon köszönöm a támogatást!

Tánc

"Táncolok míg élek, mert tánc nélkül nincs élet."
Kezdetben nagyon furán éreztem magam, hogy olyan izmaimat kell mozgatnom amikről eddig azt sem tudtam hogy vannak. De aztán amikor kezdtem belejönni egyre jobban élveztem. Az első fellépésemen nagyon izgultam. Pláne mivel volt egy gyertyástánc és az összes viasz a kezemre csöpögött. Majdnem eldobtam a mécseseimet. Második fellépésem egy jótékonysági bálon volt. Este 11kor nem volt kellemes táncolni az asztalok között, mivel a színpadon hangszerek voltak, így nekünk nem volt hely. A részeg, pedofilok között nagyon kellemetlenül éreztem magam, de szerintem nem csak én. Valahogy túléltük.Ekkor tanárunk már terhes volt. Nagyon várta a kisbabát és mi is! A kislány születése nyár végére volt kiírva. A nyár elején volt egy fellépésünk a Hídi Fesztiválon. Nem számíthattunk sok figyelemre, mert sztárvendégek is voltak, és a közönség inkább rájuk koncentrált. Azért mi jól éreztük magunkat. Elmúlt a nyár mi pedig készültünk a szünet utolsó előadására augusztus 20-án. Sajnos közbejött egy tragédia. Oktatónk elvesztette kislányát, így a fellépés elmaradt. A tanárunk szerencsére rendbe jött és mi azóta is lelkesen járunk minden csütörtökön az óráira. Remélem hamarosan lesz bátorságom kiállni és szólózni :)

Csalódás

3 éve ragaszkodok a "legjobb barátnőm"höz. Sosem gondoltam volna, hogy egyszer is hátba fog támadni, de így lett! Tegnap este egy kisebb házibuli volt (amire Sz. és én nem voltunk meghívva mert oda csak azokat hívják akik teszik magukat és 14 évesen cigiznek meg isznak) na mindegy nem ez a lényeg. A barátnőmnek mindent elmondtam. Az egész életemet el tudná mesélni olyan jól ismer.  És az este nagy titkaimat mondta el 8 fiúnak. Ez nem biztos hogy olyan nagy dolog, de ilyenkor eszembe jut, hogy a nagyobb titkaimat is már mások is tudják?!
 A másik meg, hogy Sz. már nagyon sokszor mondta nekem hogy kétszínű, hogy engem is sokszor kibeszél...Ezt el is hittem de nem foglalkoztam vele. (megbocsájtó típus vagyok)
Borzalmas érzés volt, hogy Sz. ma délután szipogva hívott fel, hogy egyik barátunktól aki szintén ott volt a bulin hallotta hogy miket mondtak rá/ránk. Persze rögtön vettem a kabátomat és rohantam hozzájuk, hogy megnyugtassam. Na a terv nem úgy sikerült ahogy terveztem... A beszélgetés végére olyan ideg elkapott, hogy aztán engem kellett nyugtatni... Az a csalódottság amit akkor éreztem....el nem tudom mondani milyen érzés...Most már úgy érzem köszönettel tartozok Sz.-nek, hogy próbált megvédeni, és mindig mellettem állt, akármilyen balhék voltak köztünk mindig megtartotta a titkaimat beton, tégla beton címszóval jó mélyen az agyában. És hihetetlenül csalódtam az úgynevezett "legjobb barátnőmben"... Nem igaz barát az ilyen!
Persze elgondolkoztam azon, hogy lehet hogy velünk van a baj, hogy mi  nem kapcsolódunk be az ivós cigizős bandába, de akkor megszólalt a fejemben a kis hang, hogy inkább legyünk ilyenek, minthogy majd tizenévesen beteg testtel egy kisbabát tartsak a karomban és elszúrjam az életem. Sz.-nek pedig köszönöm !Csak egy dal. B.-től :)

Ballagás

Hát igen...nemsokára itt a ballagás. Mindig elszomorodok amikor eszembe jut. Nem akarom itt hagyni a jó kis osztályomat! Olyanok vagyunk, mint egy nagy család! Borzalmas lesz ha ez megváltozik.

Ballagási dal

Mindig elsírom magam amikor ezt a dalt hallom! :(

"Búcsúzni könnyű, de feledni nehéz, mert a szív a múltba ezerszer visszanéz. Meglehet, hogy könnyen nevetve búcsúzunk, mégis fájni fog, ha újra találkozunk. Nem tudja senki, hogy erről ki tehet, de akkor majd búsan lehajtod a fejedet. Megállnál százezerszer, ám mégis tovább lépsz, mert búcsúzni könnyű, de feledni nehéz. "

Nem normális iskola

Drága igazgató nő kitalálta, hogy az iskolába nem ehet telefont vinni "nehogy valamilyen információ kiszűrődjön". Mi van? Plutóniumot rejtegetnek vagy mi?! Persze azóta is mindenki hord. Én nálam már előfordult, hogy  rossz helyre dugtam és megtalálták, vagy csak szimplán megszólalt órán. Ilyenkor elveszik, és csak a szülő viheti haza a titkárságról. Pszichopaták komolyan mondom. Nem egyszer fenyegettek már meg azzal, hogy igazgatói intőt kapok ha még egyszer  előfordul. Most pont úgy tesznek, mintha valami közveszélyes bűnöző lennék, aki telefonon üzletel és ott adja el az anyagot. Kész vicc!!!

Fontosak

Szonja és Dávid

Alex és Robika

Klaudia és én

Robika és Zolika

Arlen és Alex

Legjobb barátnőm: Gréta (jobb) és én

Gréta és Debi

Angi és én

És a legjobb osztály a földön <3

Mese

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisbaba....
ááá inkább hagyjuk a formaságokat! Nem vagyok én mesemondó! Csak egy lány vagyok. Egy átlagos lány , átlagos élettel. Minden nap ugyanazt csinálom. Iskolába járok , mint minden normális 14 éves 8-os. Vagyis, hogy pontos legyek 13 és fél. Igen én vagyok a legfiatalabb az évfolyamon. Néha előny néha hátrány. Egy 19 fős osztályba járok egy 300 fős iskolában. Ja és a tetejébe...falun lakok. Itt a szomszéd néni jobban tudja mit csináltál mint te magad. De szeretek itt élni! Tudom, hogy a barátaimra mindig számíthatok.

Lehetek őszinte? Csak azért kezdtem el írni, mert péntek esténként baromira unatkozok. Nem tudom elhinni, hogy még ilyenkor is a gép előtt ülök, mikor mindenki más bulizik! Engem csak azért nem hívnak sehova, mert nincs nagy mellem, nem teszem a pi*ám és nem játszom az agyam a fiúknak? Hogy van ez?